A 2014. évi adótörvény módosításokat tartalmazó törvénycsomagnak a
gazdaság kifehérítését szolgáló rendelkezései között kiemelt szerepet
tölt be az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER)
bevezetése. A rendszer célja az áruk valós útjának nyomon követése, az
árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének
biztosítása, valamint az, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba
olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz.
E
célok elérése érdekében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.
törvény (Art.) új bejelentési szabályokkal egészül ki, továbbá
rendelkezik a kockázati biztosíték nyújtására vonatkozó szabályokról,
valamint a bejelentés nem teljesítésének jogkövetkezményeiről. Az EKAER
rendszer működésével kapcsolatos részletszabályokat NGM rendelet
tartalmazza.
I. Az új bejelentési kötelezettséggel érintett tevékenységi körök
Bejelentési kötelezettség terheli
1) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt,
2) Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, valamint
3) belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést
folytató adózókat, amennyiben a fenti tevékenységet az Útdíjtörvény szerinti útdíjköteles gépjárművel (azaz 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű gépjárművel) közúti fuvarozás keretében végzik. (a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység).
Az
1-2. pontok esetében az „egyéb cél” alatt a bérmunka céljából történő
fuvarozást is érteni kell. A saját tulajdonban lévő termék belföldről
másik tagállamba, illetve másik tagállamból belföldre történő mozgatása
az áfa kötelezettség szempontjából termékértékesítésként, illetve
beszerzésként kezelendő, így ezeket a tényállásokat is bejelentési
kötelezettség terheli.
A 3. pont szerinti belföldi forgalomban nem
végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés alatt
az olyan termékek értékesítése értendő, amelyeket az adózó a Közösség
más tagállamából, harmadik országból történő beszerzést, vagy belföldi
saját előállítást, létrehozást követően először értékesítette
fuvarozással egybekötötten belföldi rendeltetési helyre, úgy, hogy az
értékesítés általános forgalmi adóköteles Első adóköteles értékesítésnek
tekintendő a bérmunkával létrehozott termék belföldre, nem
végfelhasználó felé történő értékesítése. Tekintettel arra, hogy a
feltételek között szerepel az is, hogy az értékesítés adóköteles legyen,
nem kell EKAER számot kérni a mezőgazdasági termelők olyan
értékesítéséhez kapcsolódó fuvarozás esetén, amellyel összefüggésben a
termelőt kompenzációs felár illeti meg. Továbbá első adóköteles
értékesítés hiányában nem kell EKAER számot kérni az alanyi adómentes
adózó fuvarozással járó belföldi értékesítése esetén sem. Ugyanakkor, ha
az alanyi adómentes adózó által értékesített terméket továbbértékesíti
egy nem alanyi adómentes adózó, és az értékesítés fuvarozással jár,
akkor ez utóbbi értékesítés első adóköteles értékesítésnek minősülhet
EKAER bejelentés szempontjából.
Az Art. végfelhasználónak tekinti
azt a természetes személyt, aki a terméket személyes szükséglet
kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére
való felhasználás céljából vásárolja. Ebből következik, hogy a magánszemélyt nem terheli bejelentési kötelezettség, ha a magánszemély saját magánszükséglete kielégítése érdekében vásárol.
Hangsúlyozandó,
hogy a 3. pont szerinti esetkör csak az értékesítéssel együtt járó
fuvarozásra terjed ki, a saját termék két belföldi cím közötti
mozgatására nem.
Az 1-3. pont szerinti tevékenységre is igaz, hogy
a bejelentési kötelezettség a közúti fuvarozás keretében történő
szállításra terjed ki, azaz nem terheli bejelentési kötelezettség az
adózót, ha ettől eltérő módon, például kizárólag vasúton fuvaroztat.
Amennyiben ugyanaz a szállítás „többféle” járművel, azaz például vasúton
és közúton is történik, ebben az esetben a szállítás közúti szakaszára
vonatkozik a bejelentési kötelezettség.
A kockázatos termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre vonatkozó szabályok
A
kockázatos termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre
az alábbi, speciális szabályok vonatkoznak. A bejelentési kötelezettség a
kockázatos élelmiszerek esetében akkor is fennáll, ha a
terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles (3,5
tonnánál alacsonyabb össztömegű), és egy fuvarozás keretében ugyanazon
címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kg-ot vagy az adó
nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja, illetve egyéb kockázatos termékek
esetében, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem
útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére
fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke
az 1 millió forintot meghaladja.
A kockázatos élelmiszerek és egyéb kockázatos termékek körét NGM rendelethatározza meg.
A bejelentést első alkalommal a 2015. január 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni. A fuvarozás megkezdésén a gépjárműre történő felrakodást kell érteni.
II. Mentesség
A mentességi szabályok köre három csoportra osztható.
-
Az útdíjköteles gépjárművel végzett ún. gyűjtőfuvarokat (több címzett
részére kisebb mennyiségű termékeket egy gépjárművön szállító fuvarok)
mentesítő szabály alapján nem terheli bejelentési kötelezettség:
a)
az adózót, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles
gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek
tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem
haladja meg, valamint
b) az adózót, ha az általa
feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás
keretében szállítandó kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az
adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot nem haladja meg, illetve
egyéb kockázatos termékek esetében, tömege az 500 kg-ot vagy az adó
nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.
- Nem
kell bejelenteni a kizárólag a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti
alkoholterméket, sört, bort, pezsgőt, köztes alkoholterméket,
dohánygyártmányt, szárított dohányt, ellenőrzött ásványolajterméket,
bioetanolt, biodízelt, E-85-öt vagy ezek közül többet szállító
gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységet.
- Az
egyes nemzetbiztonsági, közegészségügyi, katasztrófavédelmi feladatokat
ellátó gépjárművekkel történő közúti fuvarozási tevékenységet szintén
nem kell bejelenteni, úgy mint a Magyar Honvédség, a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar
Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az
Országgyűlési Őrség gépjárművével, illetve a segélyszállítmányt szállító
gépjárművel végzett szállítást.
III. A bejelentendő adatok köre
1. feladó adatai (név, adóazonosító szám),
2. felrakodás címe,
3. címzett adatai (név, adóazonosító szám),
4. kirakodás (átvétel) címe,
5.
kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a
kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán
jogszerűen használó vállalkozás adatai (név, adóazonosító szám),
amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel,
6. az EKAER számhoz tartozó termék(ek):
- általános megnevezése,
- a vám-és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös
Vámtarifáról szóló 2658/87 EGK tanácsi rendelet I. számú mellékletének
(a Kombinált Nómenklatúrának) a bejelentéskor hatályos szövege szerinti
vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig),
- az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban,
- veszélyes termék fuvarozása esetén a veszélyességi bárca száma,
7.
a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál
használt cikkszáma, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,
- a termék közúti fuvarozásának indoka, ami lehet:
- termékértékesítés,
- termékbeszerzés,
- bérmunka,
- egyéb cél,
8.
amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy
termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó
adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes
termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár
vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár
hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték (Az elektronikus
felületen akkor is forintban kell megadni az értéket, ha a termék
értékét eredetileg nem forintban határozták meg, a forintra történő
átszámítás a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos
devizaárfolyamon történik. Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem
szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam–lapján, az MNB által közzétett,
euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani. Adó nélküli
ellenérték/beszerzési ár alatt az általános forgalmi adó nélküli
ellenérték/beszerzési ár értendő.)
9. a termék közúti fuvarozásához
használt gépjármű forgalmi rendszáma (amennyiben a termék fentiek
szerinti fuvarozása több gépjárművel történik, például a gépjármű
pótkocsit is vontat, ugyanazon EKAER számhoz tartozóan valamennyi
rendszámot rögzíteni kell),
10. az Európai Unió más tagállamából
Magyarország területére irányuló fuvarozás, valamint belföldi feladási
címről belföldi rakodási címre történő fuvarozás esetén a termék
fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének
időpontja,
11. a Magyarország területéről az Európai Unió más
tagállamába irányuló fuvarozás esetén, a termék fuvarozására használt
gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontja.
IV. A bejelentésre köteles személyek, bejelentési határidő
1. Az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzési célú behozatal esetén
Közösségen belüli termékbeszerzési célú közúti fuvarozás esetén:
Címzett jelenti be:
az
1-9. pont szerinti adatokat a termék fuvarozásának megkezdéséig, a 10.
pont szerinti adatot a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi)
címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási
(átvételi) címre érkezését követő munkanapon.
Átvevő jelenti be:
amennyiben
nem a címzett veszi át a terméket, a 10. pont szerinti adatot a
terméket átvevő jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási
(átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű
kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon.
Közösségen belüli termékbeszerzéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén:
Átvevő jelenti be:
az
1-9. pont szerinti adatokat a termék fuvarozásának megkezdéséig, a 10.
pont szerinti adatot a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi)
címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási
(átvételi) címre érkezését követő munkanapon.
Fontos szabály, hogy
– sem termékbeszerzés, sem egyéb célú behozatal esetén – az EKAER szám
megállapításának nem feltétele a gépjármű forgalmi rendszámának
megadása, azonban a rendszámot legkésőbb a termék gépjárműre történő
fuvarozásának megkezdéséig be kell jelenteni.
2. Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel esetén
Közösségen belüli értékesítés céljából történő közúti fuvarozás esetén
Feladó jelenti be:
az
1-4. pont, 6-9. pont szerinti adatokat a termék gépjárműre történő
felrakodásának megkezdéséig, a 11. pont szerinti adatot a termék
gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.
Felrakodó jelenti be:
amennyiben
a termék felrakodását nem a feladó végzi, a 11. pont szerinti adatot a
termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.
Közösségen belüli értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén
Felrakodó jelenti be:
az
1-4. pont, 6-9. pont szerinti adatokat a termék gépjárműre történő
felrakodásának megkezdéséig, a 11. pont szerinti adatot a termék
gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.
Fontos szabály,
hogy – sem termékértékesítés, sem egyéb célú kivitel esetén – az EKAER
szám megállapításának nem feltétele a gépjármű forgalmi rendszámának
megadása, azonban a rendszámot legkésőbb a termék gépjárműre történő
fuvarozásának megkezdéséig be kell jelenteni.
3. Belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítés esetén
Feladó jelenti be:
az 1-9. pont szerinti adatokat a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig.
Fontos
szabály, hogy az EKAER szám megállapításának nem feltétele a gépjármű
forgalmi rendszámának megadása, azonban a rendszámot legkésőbb a termék
gépjárműre történő fuvarozásának megkezdéséig be kell jelenteni.
Címzett (ha nem a címzett veszi át a terméket, az Átvevő) vagy a Feladó jelenti be:
a
10. pont szerinti adatot a szállító gépjármű kirakodási (átvételi)
címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási
(átvételi) címre érkezését követő munkanapon.
Adatmódosítás
A bejelentendő adatok közül kizárólag az alábbiak módosítására
van lehetőség (a módosítás indokának megadásával) az EKAER szám 15
napos érvényességi ideje alatt, belföldre irányuló fuvarozás esetén a
termék átvételi helyre érkezdésének bejelentéséig:
- az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban,
-
amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy
termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó
adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes
termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár
vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár
hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték.
- a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma.
A
fenti adatok az EKAER szám érvényességi ideje alatt többször
módosíthatók, azonban az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott
ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális valós adatoknak kell
szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.
Érvénytelenítés
Az
EKAER szám 15 napos érvényességi ideje alatt lehetőség van az EKAER
szám adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) vagy a
teljes körű adatbejelentési joggal rendelkező személy általi
érvénytelenítésére is, azaz a fuvarozás meghiúsulása jelenthető be ily
módon. Fontos kiemelni, hogy az EKAER szám az érvényességi ideje nem
hosszabbítható meg, annak lejártát követően új számot kell igényelni.
V. A bejelentésre köteles személyek a közúti fuvarozással járó tevékenységek szerint:
Címzett:
a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére
irányuló beszerzését vagy belföldi beszerzését megvalósító általános
forgalmi adó alanya.
Feladó: a terméknek Magyarország
területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló, vagy első belföldi
adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő –
értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, valamint az
általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön
nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi
képviselő, adóraktár üzemeltetője.
Felrakodó: a közúti fuvarozásához használt gépjárműre a termék felrakodását végző személy.
Az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a
továbbiakban: áfa-törvény) 96. § (1) bekezdése alapján abban az esetben,
ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló helyett annak
közvetett vámjogi képviselője jár el, az importáló írásos meghatalmazása
alapján a közvetett vámjogi képviselő az adómentesség érvényesítése
érdekében is eljárhat az importáló helyett. Ez esetben az Art. lehetővé
teszi, hogy az importáló mentesüljön a belföldi bejelentkezési
kötelezettség alól. Ezt az adminisztrációs könnyítést átvéve az
EKAER-ben sem az importáló, hanem a helyette eljáró közvetett vámjogi
képviselő lesz a bejelentetésre kötelezett.
2015. január elsejétől
az Art. rendelkezése alapján mentesül a bejelentkezési kötelezettség
teljesítése alól az adózó, aki (amely) belföldön kizárólag az
áfa-törvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket
értékesít adómentesen a Közösség másik tagállamába, és az adómentesség
érvényesítéséhez az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg. Ebben az
esetben is – a közvetett vámjogi képviselőhöz hasonlóan – az adóraktár
üzemeltetője köteles feladóként a bejelentésre.
Átvevő: a
terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére
irányuló beszerzése vagy belföldi értékesítése esetén, amennyiben nem a
címzett veszi át a terméket, valamint a terméknek az Európai Unió más
tagállamából Magyarország területére irányuló, beszerzéstől eltérő egyéb
célból történő közúti fuvarozása esetén a terméket a kirakodási
(átvételi) helyen átvevő személy.
VI. A bejelentés módja és a bejelentésre az adózón kívül jogosult személyek
A bejelentés teljesítése az EKAER elektronikus felületen történik, mely az interneten keresztül közvetlenül elérhető felület.
Az elérési útvonal:
http://ekaer.nav.gov.hu
A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó
(törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) ügyfélkapun történő
felhasználónév és jelszó igénylését követően az EKAER elektronikus
felületen jelenti be az Art.-ben meghatározott adatokat.
A
bejelentést az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja)
helyett teljesítheti az a személy is, akinek részére az adózó (törvényes
képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felületen a
bejelentéshez szükséges felhasználónevet és jelszót igényelt.
A bejelentés megtételére az adózó háromféle jogosultságot adhat, egyrészt valamennyi adat bejelentésére, valamint az EKAER szám érvénytelenítésére is kiterjedő jogosultságot, továbbá korlátozott jogosultságot,
mely alapján az adott EKAER számhoz kapcsolódóan kizárólag a tömeg,
érték és rendszám adatok módosítása lehetséges, illetve kizárólag a
rendszám adat jelenthető be vagy módosítható.
Az adózó által az elektronikus felületen kijelölt személyek által tett bejelentések az adózó nevében tett bejelentésnek minősülnek.
Az adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek
bejelentést, amíg az adózó az EKAER elektronikus felületén vissza nem
vonja az erre vonatkozó jogosultságukat.
Fontos kiemelni, hogy a
bejelentésre az adózó által – az EKAER felületen – feljogosított
személyek nem kizárólag az Art. 7. §-a szerinti képviselők lehetnek,
hanem bármely természetes személy.
Az EKAER elektronikus
rendszerben felmerülő üzemzavarról és a rendszer karbantartásáról az
állami adóhatóság tájékoztatást tesz közzé honlapján. Amennyiben az
EKAER elektronikus felület üzemzavar vagy karbantartás miatt, vagy az
internet-szolgáltatás elégtelensége miatt nem érhető el, a bejelentés
elmulasztása miatt az adózó nem szankcionálható és a bejelentéseket az
akadály megszűnését követő munkanapon kell teljesíteni.
VII. EKAER szám
Az
állami adó- és vámhatóság a bejelentések alapján azonosító számot
(EKAER számot) állapít meg. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a
törvénynek megfelelő adattartalmú bejelentés alapján az EKAER
elektronikus felületen képződik a szám, a hibátlan adattartalmú
bejelentést követően azonnal, mely az adott bejelentéshez kapcsolódóan
az elektronikus felületen rögzítésre kerül.
Fontos szabály, hogy
az EKAER szám megállapításának nem feltétele a gépjármű forgalmi
rendszámának megadása, azonban a rendszámot legkésőbb a termék
gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig be kell jelenteni.
Mit azonosít az EKAER szám:
Az
EKAER szám a gépjárművel szállított termékegységet azonosítja az alábbi
módon: az EKAER szám azt a termékegységet (rakományt) jelöli, melyet
- ugyanazon gépjárművel szállítanak,
- egy adott átvételi helyre,
- egy megrendelő (ha saját termék mozgatása történik, akkor a termék tulajdonosa, bérmunka esetén a címzett) számára,
- a gépjármű ezen útvonalon történő egyszeri mozgása során.
Egy EKAER számhoz több, vámtarifaszámmal azonosított termékfajta tartozhat.
Az EKAER szám 15 napig érvényes,
ez idő alatt kell bejelenteni – útiránytól függően – az átvételi helyre
érkezés, illetve a felrakodás megkezdésének időpontját, mellyel az
EKAER szám „lezárt” státuszba kerül.
Az EKAER számot a
bejelentésre kötelezett köteles a fuvarozást végző vagy azt szervező
rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy hatósági ellenőrzés során
e személy is rendelkezzen az azonosító számmal. A „rendelkezésre
bocsátásnak” nincs kötött formája, az a fuvarozóval való – bármely módon
történő – közléssel valósulhat meg.
VIII. A kockázatos termékek közúti fuvarozására vonatkozó speciális szabályok
1. Biztosítékköteles tevékenységek köre
Fontos
szabály, hogy nem mindhárom közúti fuvarozással járó tevékenységi kör
esetén kell biztosítékot nyújtani, hanem kizárólag az alábbiak esetében:
Amennyiben az adózó kockázatos termékeknek
1. az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzését vagy egyéb célú behozatalát,
2. belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítését
végzi.
(Nincs tehát kockázati biztosíték nyújtási kötelezettség a Magyarország
területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés
vagy egyéb célú kivitel esetén.) A bérmunka céljára történő közúti fuvarozással járó tevékenység kivételt képez a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.
Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKAER számot az állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amely
kockázatos élelmiszerek tekintetében:
-
az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos
adatszolgáltatásról és nyomon követhetőségéről szóló 3/2010. (VII. 5.)
VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) előírásai szerint a
tevékenységét első magyarországi tárolási helyet üzemeltető
élelmiszer-vállalkozóként - ideértve a bértárolási tevékenységet is –
bejelentette,
- az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető
élelmiszer-vállalkozóként a VM rendelet előírásai szerint az első
magyarországi tárolási hely bejelentésének eleget tett, és
- biztosítékadási kötelezettségét teljesítette,
egyéb kockázatos termékek tekintetében:
biztosítékadási kötelezettségét teljesítette.
Amennyiben a fenti feltételeket nem teljesíti az adózó, nem tud bejelentést teljesíteni az EKAER szám megállapítása érdekében!
2. Kockázati biztosíték
Kockázati
biztosítékot első alkalommal 2015. január 31-éig kell nyújtani, az
eddig az időpontig az EKAER elektronikus felületen rögzített, kockázatos
termék érték adatok alapján.
A biztosíték mértéke
A
biztosítéknak folyamatosan el kell érnie a bejelentés időpontjában a
bejelentést megelőző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is)
teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés,
vagy a felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER
számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a már megállapított és
még érvényes EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó
nélküli értékének 15 százalékát.
Tekintettel arra, hogy az Art.
módosítás hatálybalépését követő 60 napon belül is teljesíteni kell a
bejelentéseket, továbbá az első bejelentés alkalmával is figyelembe kell
venni a 15 %-os szabályt, ezért az alábbi számítási szabály alapján
kell eljárni:
A biztosíték összegének meghatározása során az annak
alapjául szolgáló időszakot 2015. január 1-jétől az első
biztosítékadási kötelezettséggel érintett bejelentés időpontjáig kell
számolni. Amennyiben az első biztosítékadási kötelezettséggel érintett
bejelentésre 2015. március 1-jét követően kerül sor, úgy a biztosíték
összegének alapjául az általános szabályok szerinti, 60 napos időszak
számít.
Az az adózó, aki korábban biztosítékadási kötelezettséggel
járó tevékenységet nem végzett, első biztosítékadási kötelezettséggel
járó tevékenysége bejelentésekor a bejelentéssel érintett kockázatos
termékek adó nélküli értékének 15%-át köteles biztosítékként nyújtani.
Az első biztosítékadási kötelezettséggel járó bejelentéstől számított
60. napig teljesítendő biztosítékadási kötelezettség során a biztosíték
összegét ki kell egészíteni az adott bejelentéssel érintett kockázatos
termékek adó nélküli értékének 15%-ával.
Amennyiben az adózó a biztosítékköteles tevékenységek közül mindkettőt folytatja, azaz
1. az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, valamint
2. belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést is
végez,
kizárólag azon (vagy az 1., vagy a 2. pontba tartozó) tevékenységi kör
után köteles kockázati biztosítékot nyújtani, melyre fenti módon
számított, magasabb biztosíték összeg adódik. Ezt az EKAER elektronikus
felület automatikusan számítja.
A rendelkezésre álló kockázati
biztosíték mértékét az adózó (törvényes képviselője, meghatalmazottja),
valamint a teljes körű adatbejelentési jogosultsággal rendelkező személy
folyamatosan figyelemmel kísérheti az EKAER elektronikus felületen. Az
elektronikus felületen lekérdezhető:
- a biztosíték aktuális egyenlege,
- a lekérdezés napját megelőző 60 nap alatt már bejelentett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 %-a,
-
valamint a fenti két adat alapján – a rendelkezésre álló biztosíték
összeget figyelembe véve – a biztosíték megemelése nélkül még
bejelenthető termék adó nélküli érték összegének 15%-a.
Amennyiben
a rendelkezésre álló összeget meghaladóan kíván adatot bejelenteni az
erre jogosult személy, a biztosíték összegének kiegészítésére vonatkozó
értesítést küld az elektronikus felület, és EKAER szám nem állapítható
meg, így új bejelentés nem teljesíthető.
A biztosíték teljesítésének módja
A biztosíték az alábbi két módon nyújtható:
- elkülönített letéti számlára történő befizetés,
-
pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás
által vállalt, az állami adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia
útján.
A kockázati biztosíték akkor minősül megfizetettnek, mikor
az erre a célra létrehozott elkülönített letéti számlára befizetett
összeget jóváírták, illetve a garanciaszerződést az állami adóhatóság
nyilvántartásba vette, de legkorábban a garancia érvényességének
kezdetétől.
A kockázati biztosíték adótartozásra történő
elszámolása esetén az adótartozás megfizetésének napja az adószámlán
történő jóváírás napja.
A kétféle módon teljesített biztosíték
„átjárható”, azaz összesen kell rendelkezésre állnia a törvény által
előírt mértékű biztosítéknak.
Elkülönített letéti számlára történő befizetés esetén a teljesítés napja
Amennyiben
az adózó a biztosíték összegét az elkülönített letéti számlára történő
átutalással teljesíti, úgy a banki munkanap záró időpontjáig benyújtott
fizetési megbízásban szereplő összeget a fizetési megbízás teljesítése
esetén az állami adó- és vámhatóság legkésőbb a következő banki
munkanapon figyelembe veszi. Amennyiben az adózó a fizetési megbízáson a
megbízás banki munkanapjától eltérő időpontot jelöl meg teljesítési
dátumként, úgy a fizetési megbízás teljesítése esetén a fizetési
megbízásban szereplő összeget az állami adó- és vámhatóság legkésőbb a
megjelölt napot követő banki munkanapon veszi figyelembe.
A garanciaszerződés formájában nyújtott kockázati biztosíték
A
garanciaszerződésre, a garantőr személyére vonatkozó egyes
követelményekről az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer
működéséről szóló NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tartalmaz
részletszabályokat.
A Rendelet szabályainak értelmében az állami adóhatóság kizárólag abban az esetben veheti nyilvántartásba a garanciát, ha azt olyan pénzpiaci szereplő nyújtja, aki (amely) a tevékenységére előírt engedélyekkel rendelkezik és megfelel a következő feltételeknek:
a) nem áll csőd-, felszámolási, kényszer-végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,
b) adószámát jogerősen nem függesztették fel,
c) tevékenységét felügyeleti szerve nem függesztette fel,
d) érvényes engedéllyel rendelkezik garancia vállalására.
Az c)-d) pontokban rögzített feltételek fennállását az adózó a garantőr által kiállított nyilatkozattal igazolja.
Nem
fogadható el a garancia abban az esetben, ha a garanciát nyújtó
hitelintézettel szemben a 2013. évi CCXXXVII. törvény 189. §-a szerinti
kivételes intézkedésre kerül sor.
A garanciával szemben támasztott jogszabályi előírások:
a)
meghatározott összegre szól, ezen összeg szerepel az okiraton
(Amennyiben ezen összeg forinttól eltérő pénznemben megadott pénzügyi
adat, forintra történő átszámítása a tárgyévet megelőző év utolsó napján
érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon történik. Olyan külföldi
pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos
devizaárfolyam–lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott
árfolyamon kell forintra átszámítani.),
b) meghatározott határnapig, de legalább 60 napig érvényes, az okirat tartalmazza az érvényesség kezdő és végső időpontját,
c)
eredeti garancia, amelyben a garantőr arra vállal kötelezettséget, hogy
az állami adóhatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül - a
banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb
3 banki napon belül - az igénybejelentésben megjelölt államháztartási
számlá(k)ra megfizeti a megbízója Art. 11. számú melléklet IV. alcím 10.
pontja szerinti tartozását,
d) a fizetési igény bejelentésére az állami adóhatóságot kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg,
e) az érvényesség idején belül visszavonhatatlan vagy kizárólag az állami adóhatóság jóváhagyásával visszavonható,
f)
tartalmazza a garanciát nyújtó garantőr megnevezését, bankszámlaszámát,
valamint a megbízó nevét, címét, fizetési számlaszámát, adószámát.
A nem magyar nyelven kiállított garancia kizárólag hiteles magyar fordítással ellátva nyújtható be.
A garantőr személyét érintő körülmények hatása a kockázati biztosítékra
A
garanciaszerződés formájában nyújtott biztosítéknak meg kell felelnie a
Rendeletben meghatározott valamennyi követelménynek. Előfordulhat
azonban, hogy a garantőr személyéhez kötődő, a garancia nyilvántartásba
vételét kizáró feltételekben a garancia érvényességi idején belül
változás következik be.
Ilyen esetben az adózó új, a feltételeknek
megfelelő garancia benyújtására vagy elkülönített letéti számlára
történő befizetésre köteles. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a garantőr
személyéhez fűződő körülmény ne eredményezhessen méltánytalan helyzetet
az adózó számára (azaz a fennálló körülmény ne jelentse egy későbbi
bejelentés akadályát) a jogszabály a következő garanciális szabályt
rögzíti. Amennyiben az állami adóhatóságnak a garantőr személyében
rejlő, a garancia érvénytelenségét eredményező ok jut tudomására (pl.
csődeljárás hatálya alá kerül), úgy a tudomásszerzést követően felhívja
az adózót, hogy a garantőrrel kapcsolatos körülmények okán „fedezet
nélkül maradt” garanciát pótolja megfelelő határidőn belül. A felhívás
kézbesítésétől számított 8 napon belül az adózónak az elkülönített
számlára történő befizetést teljesítenie kell, vagy igazolnia azt, hogy a
jogszabályban foglalt kizáró feltétellel nem érintett garantőrnél
megindította a szerződés megkötéséhez szükséges eljárást. Ebben az
esetben 60 napig még lehetőség van EKAER szám megállapítására, de
kizárólag a már rögzített garancia összeg mértékéig. 60 nap elteltével
vagy garanciaszerződést kell az állami adóhatóságnál nyilvántartásba
vetetni, vagy befizetést kell teljesíteni, ellenkező esetben nem lesz
lehetőség a továbbiakban EKAER szám igénylésére.
Mentesség
Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az adózó
a) amennyiben az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy
b) amennyiben megfelel a következő feltételek mindegyikének:
- legalább két éve működik és
- szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint
- a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.
A
mentesség feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan
vizsgálja. Amennyiben a mentesség feltételei már nem állnak fenn, úgy az
adózó az EKAER szám megállapítása érdekében az általános szabályok
szerint, azaz biztosíték nyújtásával teljesítheti bejelentési
kötelezettségét.
A biztosíték adótartozásra történő elszámolása
Az
állami adóhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon belül
felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami
adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással.
Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adóhatóság a
tartozásra elszámolhatja, illetve a garanciát érvényesítheti. A
biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek
minősül. Az így csökkentett vagy teljes mértékben felhasznált biztosíték
összegéről az adózó az elektronikus tárhelyére értesítést kap, ezt
követően a biztosítékot ismételten ki kell egészíteni a jövőbeni
ügyletekhez kapcsolódó EKAER számok megállapítása érdekében.
A biztosíték visszautalása
A
biztosíték összegének visszautalása iránt az állami adóhatóság
intézkedik, illetve a garanciavállalás felmondásához hozzájárulását a
pénzintézet részére az alábbi esetekben továbbítja:
a) a
cégnyilvántartásban szereplő adózó cégnyilvántartásból való törlése
esetén a cég volt tulajdonosai által előterjesztett kérelem alapján,
b) az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége megszüntetése esetén a magánszemély kérelme alapján,
c)
a kockázatos termék vonatkozásában a 22/E. § (1) és (4) bekezdéseiben
meghatározott tevékenység megszüntetése esetén az adózó kérelme alapján,
amely kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelem beérkezését
megelőző hatvan napban ilyen tevékenységet az adózó nem folytatott,
d)
amennyiben az adózó a biztosíték nyújtását követően megfelel a
mentességi feltételek valamelyikének, az adózó kérelme alapján.
A
biztosíték visszautalásának, a garanciavállalás felmondásához való
hozzájárulás kiadásának határideje a kérelem beérkezését követő 30 nap.
Az állami adóhatóság a visszatartási jogát az adózó általa
nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a
nyilvántartott köztartozást a garanciaszerződés keretében
érvényesítheti.
Az utalást a pénzforgalmi számlanyitásra
kötelezett adózó esetén a pénzforgalmi számlára, megszűnt adózó
(tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó) esetén a kérelemben
megjelölt számlára vagy postai átvételi címre teljesíti az állami adó-
és vámhatóság.
A biztosíték összegének csökkentése iránti kérelem
Az
adózó beszerzésre, értékesítésre, egyéb célú behozatalra/kivitelre
irányuló tevékenységének volumene változhat, és nem indokolt, hogy az
évente egyszeri vagy néhányszor előforduló nagy mennyiségű
beszerzés/értékesítés miatt egész évben kiugróan magas összegű
biztosítékot nyújtson az adózó. Ezért a biztosíték összegének
csökkentése iránt az adózó kérelmet terjeszthet elő. A biztosíték
összege abban az esetben csökkenthető, ha a rendelkezésre álló
biztosíték 60 napon keresztül folyamatosan meghaladja a biztosítékra
előírt, törvény szerinti mértéket. Ebben az esetben a biztosíték összege
legfeljebb a törvényben előírt mértékre csökkenthető.
A
biztosíték egy része visszautalásának, a garanciavállalás módosításához
való hozzájárulás kiadásának a határideje a kérelem beérkezését követő
30 nap. Az állami adóhatóság a visszatartási jogát az adózó köztartozása
tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott köztartozást a
garanciaszerződés keretében érvényesítheti.
IX. Jogkövetkezmények
Az
áfa csalások visszaszorítása érdekében az Art. ellenőrzésre vonatkozó
új szabályai az állami adó- és vámhatóság helyszínen eljáró ellenőrei
számára új intézkedési lehetőségeket biztosítanak. Tekintettel arra,
hogy az áfa alanyának tulajdonában álló, kereskedelmi mennyiségű termék
csak a termék eredetét hitelt érdemlő igazoló dokumentum (különösen
fuvarlevél, számla) birtokában fuvarozható, az ellenőr
nyilatkozattételre kötelezheti a fuvarozást végző személyt a termék
tulajdonosára, eredetére vonatkozóan, továbbá felhívhatja a
tulajdonjogot igazoló dokumentumok bemutatására. A fentieken túl, az
ellenőrzés során az egyéb érintett fuvarozó, a címzett, az átvevő és a
feladó is nyilatkozattételre hívható fel a fuvarozott termék
megnevezéséről, mennyiségéről, a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi
rendszámáról, a termék átvételéről, kirakodásának címéről, az EKAER
számról, valamint, amennyiben a kirakodási cím nem az általános forgalmi
adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan
használatának jogcíméről. Amennyiben az áfa alany a nyilatkozattételt
megtagadja, vagy azt kockázati tényezők indokolják, az ellenőr a
szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági
zárat (csomagzár vagy raktérzár) alkalmazhat.
A közúti
fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség
nem teljesítésének, valamint a bejelentési kötelezettség hibásan,
valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítésének
jogkövetkezménye, hogy a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek
minősül, és az állami adó- és vámhatóság a be nem jelentett áru
értékének 40 %-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
A
bejelentési kötelezettség nem teljesítése, hibásan, valótlan
adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítése esetén kiszabott
mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben
az esetben – az igazolatlan eredetűnek minősülő termék – a romlandó
áruk és az élő állatok kivételével – a bírság összegének mértékéig
lefoglalható, melyről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az
állami adó- és vámhatóság. A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a
lefoglalt ingóság zár alá vehető és elszállíttatható. Az állami adó- és
vámhatóság a mulasztási bírság kiszabásáról hozott határozatát a
jelenlévő adózóval, vagy annak képviselőjével, meghatalmazottjával,
alkalmazottjával közli, és a határozat a közlés időpontjától kezdve a
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
A fenti jogkövetkezményeket az állami adó- és vámhatóság első ízben 2015. február 1-jétől alkalmazza.
A
kockázatos termékekhez kötődik továbbá az a jogkövetkezmény, hogy
amennyiben a törvényben meghatározott mértékben nem áll rendelkezésre
kockázati biztosíték, az adózó bejelentést nem teljesíthet, azaz EKAER
szám megállítását sem kérheti.
Jó napot, Josef Lewis, egy magánhitelező, aki kölcsönöket ad az egyéneknek, a vállalatoknak és a kormányzati intézményeknek 2% -os alacsony kamatlábbal. Tudjuk, hogy vannak olyan családok, akik fizetés ellenében élnek, és mások, akik nem tudják ellátni pénzügyi kötelezettségeiket, és ezért vagyunk itt a pénzügyi helyreállításhoz.
VálaszTörlésPénzügyi szolgáltatásaink széles skáláját kínáljuk: Üzleti tervezés, kereskedelmi és fejlesztési pénzügyek, ingatlanok és jelzálogkölcsönök, adósságkonszolidációs kölcsönök, üzleti kölcsönök, magánhitelek, otthoni refinanszírozás, szállodai hitelek, hallgatói hitelek stb. ha érdekelt a kölcsön és mentes csalások ..
E-mail: progresiveloan@yahoo.com
Szöveg / hívás: +1 (603) 786-7565 köszönetet mond
Én Joan Wilson vagyok, internetes csalók áldozata voltam, amíg kapcsolatba nem vettem ezt a jó kölcsönvállalatot, amely három különböző hitelezővel csalott. Elvesztettem az egész megtakarítást. Néhány héttel az interneten böngészgettem, majd egy olyan nő bizonyságával találkoztam, akit szintén becsaptak, és végül kapcsolatba került egy Susan Wealth Loan Company (susanwealthloancompany@gmail.com) nevű legális és megbízható kölcsönvállalatával, ahol végre megkapta ezért úgy döntöttem, hogy kapcsolatba lépjek a hitelintézettel. Kitöltöttem a Hiteligénylési űrlapot, és betartottam az összes utasítást, és ezzel a valódi Társasággal kölcsönöket kaptam. Így tettem egy fogadalmat magamnak, hogy folyamatosan bizonyságot teszek az interneten arról, hogy hogyan kaptam a kölcsönt. A sürgős és megbízható hitelekért a kamat és a fedezet iránti kereslet nélkül, javasoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot e-mailen keresztül: susanwealthloancompany@gmail.com
VálaszTörlés